Rólunk

KÉZDI_adapt csoport

A Kézdivásárhely mikrorégió teljes területe 42,86 km², amelyből 8,7 km² (20%) városi, beépített terület, 27,55 km² a szántóföldi növénytermesztésre használt mezőgazdasági terület (64%), és 6,61 km² (15%) az állattenyésztésben hasznosított legelő. Így a közigazgatási egység teljes területének 79%-át a mezőgazdasági szektor teszi ki, amely számos módon jelentős hatást gyakorol társadalmunkra: megélhetést biztosít élelmiszerrel, élőhellyel és munkahelyekkel; nyersanyagot szolgáltat élelmiszerekhez és más termékekhez; valamint a kereskedelem révén erős gazdaságokat épít. Mindezek az aspektusok nagymértékben függenek a klímakockázatok kezelésétől és az alkalmazkodási intézkedésektől.

A lakosság megélhetése a teljes közigazgatási terület 20%-án koncentrálódik, amelyet közvetlenül érinthetnek a főbb klímakockázatok és más veszélyek is. A jövőbeli lehetőségek felméréséhez olyan, városi szempontból releváns klímamodellezés szükséges, amely a környezeti veszélyek mellett a társadalmi-gazdasági hatásokat is értékeli.

A különböző munkafolyamatok alkalmazásával vizsgált főbb, éghajlattal összefüggő kockázatok a következők:

  • mezőgazdasági aszály – a mezőgazdaságra és a gazdasági mutatókra gyakorolt hatás, pl. az öntözés nélküli körülmények között termesztett növények „elveszett lehetőségi költsége”;
  • folyóvizek áradása – árvízkárok, elöntési térképek, kárgörbék stb.;
  • hőhullámok – helyi léptékű lehetőségek, akár nagyon kis területekre lebontva, a felszíntípusok alapján (beton, zöldfelület, aszfalt stb.);

A Climaax keretrendszer és a CRA eszköztár, avagy Toolbox mikrorégiós szintű alkalmazásával lehetőségünk nyílik a kockázatok megértésére és hatékony helyi kockázatkezelési stratégiák kidolgozására a megelőzés és az alkalmazkodás érdekében.

A tanulmány eredményei

A tanulmány eredményei jelentős mértékben hozzájárulnának a Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervünkben (SECAP) azonosított főbb klímakockázatok – például az extrém hőhullámok, aszályok és folyami árvizek – kezeléséhez, amelyek településünkön intenzitásuk és gyakoriságuk alapján is vészhelyzeti kategóriába sorolhatók.

A CRA eszköztárban a kockázati munkafolyamatok a veszélyprofil szerint vannak rétegezve, így a különböző veszélytípusokból kiindulva mikrorégiós (igazgatási egység szintű) léptékben kiszámíthatóak különféle becsült károk, az expozíció, a sérülékenység, valamint a bizonyos veszélynek kitett vagyonnagyság vagy lakosság, például:

  • az aszály és a heves csapadék, valamint az árvizek mezőgazdaságra és a beépített környezetre gyakorolt hatása;
  • a hőhullámok esetében úgynevezett „forró pontok” azonosítása és lokalizálása a városi területen, ami segíti a mérséklést célzó beruházások meghatározását;
  • annak vizsgálata, hogy a zöld és kék infrastruktúra fejlesztése miként csökkentheti a klímakockázatokat, illetve hogyan tartható fenn, vagy akár növelhető a várható mezőgazdasági hozam;
  • a turisztikai potenciál növelése és a helyi kis- és középvállalkozások támogatása stb.